Valószínűleg már sokan hallottatok az Erasmus+ csereprogramról, ami felsőoktatási intézmények között teremt nemzetközi kapcsolatot, és ad lehetőséget diákoknak, hogy külföldön tanuljanak és/vagy végezzenek gyakorlatot. Én már egész kicsi korom óta álmodozom arról, hogy valamikor majd egy új országban, egy új kultúrában fogok tanulni, még ha csak pár hónapot is. Középiskolásként még nem éreztem magam eléggé felkészültnek, hogy ezt a lépést megtegyem, viszont elhatároztam, hogy majd egyetemista éveim alatt egy félévet mindenképp kint fogok tölteni valahol.

Az Erasmus programról mindig is úgy gondolkodtam, hogy ez egy olyan lehetőség, amivel ha valaki nem él, az valószínűleg örökké bánni fogja. Persze ezzel lehet vitatkozni, valószínűleg rajtam kívül több száz ezer diák gondolja úgy, hogy az Erasmus szép és jó, meg a külföldi cserediákság is, de azért nélküle is ugyanolyan csodás az élet. De abban is biztos vagyok, hogy azért sokan vannak azok is, akik megértenek engem, és ugyanúgy vágynak utazni, mint én.

A héten volt az egyetemen egy előadás az Erasmus program működéséről, és arról, hogy miként meg hogyan lehet jelentkezni, amire én is elmentem. Elég hosszú volt és kimerítő, de nagyon sok hasznos információt tudtam meg erről a lehetőségről, olyasmiket is, amikre egyébként magamtól biztosan nem figyeltem volna, ha csak otthon ülök és olvasgatom a pályázatkiírást. Például fogalmam sem volt arról, hogy nem mindegyik partneregyetem ajánl alapból angol nyelvű kurzusokat, így ennek magadnak kell utána járnod.

A jelenlegi jelentkezési határidő nálunk március eleje, ami egyáltalán nincs messze, nekem pedig gyorsan kéne gondolkodnom. A legnagyobb kérdés itt most az, hogy mikor szeretnék kiutazni, illetve, hogy mikor érdemes. A másodév olyan közelinek tűnik, a harmadév viszont inkább műhelymunkák írásával kéne teljen, meg azzal, hogy ténylegesen megszerezzem a diplomámat - ahhoz lehet jobb lenne, ha végig itthon lennék. Ezután viszont már csak az MA marad, annak is az első éve, mivel a másodikban szintén a diplomaszerzésre kell figyelnem. Utóbbival viszont még annyi probléma van, hogy fogalmam sincs, miként lehet úgy Erasmusra jelentkezni, hogy még az sem biztos, hogy jövőre felvesznek az MA képzésre.

A leglogikusabb döntés tehát a másodév második féléve lenne a részemről, csak hát... van itt még pár megválaszolatlan kérdés. Például nem látom, hogy azalatt a félév alatt hogyan fizetném vagy tartanám fenn az albérletben a helyemet, mert egyelőre nem szeretnék onnan elköltözni, főleg, hogy akkor az össze bútoromat cipelhetném magammal. És ami ennél is fontosabb, a barátom. Vele még nem beszéltünk komolyan erről a lehetőségről, leginkább azért, mert még bennem is csak most kezd körvonalazódni, hogy mit szeretnék. Emlékszem, hogy egyszer-kétszer azért érintettük a témát, és tudom, hogy ő is szeretne kint tanulni, de úgy emlékszem, hogy ő gyakorlatra szeretne kimenni, az orvosi képzése végén/vége felé.

Amivel semmi gond, csak persze romantikus kis agyamban rögtön az pörgött le, hogy milyen jó lenne, ha egyszerre tudnánk kimenni, egy helyre - vagy legalábbis egy országba. Leginkább azért lenne jó, mert így is keveset találkozunk, úgy viszont, hogy egyikünk kint van valahol a nagyvilágban, a másik pedig itthon ül, valószínűleg egy félév alatt nagyon max kétszer-háromszor, ha látnánk egymást. Azt pedig nem tudom, hogy hogy bírnám, de félek, hogy rosszul.

Egyébként ha később mennék ki, akkor talán nagyobb esélyem is lenne elnyerni a pályázatot, mert addigra gyűjthetnék még mindenféle plusz pontot, meg aztán lehet, hogy valami spanyol vagy olasz nyelvvizsgát is összehoznék. Sajnos a mediterrán egyetemek nem igazán tartanak angol kurzusokat, így egy középszintű nyelvtudás sokat segítene, ha mondjuk Barcelonában szeretnék tanulni. Vagy Rómában. Amit borzasztóan szeretnék.

Jelenleg egyébként ha jelentkeznék Erasmusra, akkor Írországot céloznám meg, egész pontosan Edinburgh-t. Utána Limericket és Nottinghamet - utóbbi már Angliában található. Bár fájna a szívem azért, hogy nem Olaszország vagy Spanyolország lenne az úticél, azért az is régi álmom, hogy eljutok Írországba, így ettől is nagyon boldog lennék.

Ti már voltatok erasmusos cserediákok? Vagy esetleg gondolkodtatok már azon, hogy éltek a program adta lehetőségekkel? Ha igen, hova és mikor szeretnétek kiutazni?