Rég nem írtam, aminek az volt az oka, hogy az előző héten egyáltalán nem is jutottam laptophoz, mivel hol itt, hol ott voltam. Nem panaszkodom, mert nagyon jó volt ez a kis pörgés, imádtam minden percét. Az egész 18-án kezdődött, amikor is házibulit tartottam pár barátommal, és annyira jól sikerült, hogy azóta is hálát adok az égnek, amiért tényleg megszerveztem és megcsináltam. Jó időnk volt, úgyhogy sokáig a teraszon iszogattunk és beszélgettünk, sőt, még medencéztünk is valamikor éjfél körül. Nagyon hangulatos volt az egész. Aztán bent folytattuk, játszottunk és táncoltunk egész éjjel. Nekem végül fél hatkor sikerült elmennem aludni - már világos volt, amikor kikísértem azokat a barátaimat, akik nem aludtak nálunk.

Másnap egész nap ejtőzés volt, próbáltam kiheverni a buli fáradalmait, mert este családi vacsorán volt jelenésem, sajnos a barátom nélkül. Nagyon sajnálom, hogy nem tudott jönni, mert mint az kiderült számomra, ő még nem is találkozott az unokatestvéremmel és a barátnőjével úgy igazán, pedig szeretném, ha végre ők is megismernék a páromat. Mindegy, még biztos lesz erre alkalom. 

Huszadikán végülis találkoztunk és együtt mentünk fel Pestre, mert neki dolga akadt a gólyatáborral kapcsolatban, nekem pedig a barátnőmet és két angol barátját kellett fogadnom este az albérletben, akik hozzá utaztak le, mi pedig voltunk olyan jó fejek az albiban, hogy elszállásoltuk őket. Este egyébként kimentünk a Gellért térre tűzijátékot nézni, még a hegyre is felmásztunk, mert azt hittük, onnan jó kilátásunk lesz, de persze nem lett. Semmit se lehet onnan látni emberek, mi is azonnal lejöttünk, amint elkezdődött a tűzijáték. 

Másnap aztán elkezdődött a turistáskodás, félig-meddig az én vezetésemmel, mert hát mégiscsak én lakom Budapesten, én ismerem jobban a járást. Hétfőn a Várnegyedben sétálgattunk, aztán egy gyors ebéd után felmentünk a Bazilika tetejére megnézni a kilátást. Én már nagyon régóta szerettem volna oda eljutni, és mindenkinek ajánlom, hogy ha teheti, menjen fel, mert összesen 400 forint egy jegy, és csodaszép onnan Budapest. 

Utána a barátommal ettünk egy jégkrémet az Anjunában, ami szokás szerint mennyei volt, majd az angolokkal együtt elsétáltunk a Parlamenthez. Ott aztán elbúcsúztam a barátomtól, aki másnap már ment is sotés gólyatáborba, mint instruktor. Nem mondom, hogy boldog voltam, sőt, akkor és ott majdnem elbőgtem magam, mert tudtam előre, hogy a következő egy hétben alig fogunk beszélni, mert mindkettőnknek más dolga lesz. (Végül egyébként elviselhető volt a dolog, egész sokat tudtunk beszélni napközben, párszor még egy telefon is belefért.)

Aznap még elhajóztunk a Margit-szigetre, de ott már nem maradtunk soká, mert az angolok fáradtak voltak. A másnapi program a Terror Háza, a Hősök tere, aztán a Parlament volt. Este pedig felsétáltunk a Gellért-hegyre megnézni a kilátást. Aznap viszonylag korán lefeküdtünk, mert másnap reggel indultunk Zamárdiba, a Strand fesztiválra.

Sajnos a két angol közül az egyik kidőlt, mert szegény lánynak annyira fájt a foga, hogy hajnalban haza kellett repülnie, hogy elmehessen a fogorvosához, így csak Harri tartott velünk fesztiválozni - ő meg csak ugye két napot maradt, mert eleve is úgy volt a terv, hogy péntek este mindketten hazarepülnek. Adddigra amúgy annyira megszoktam, hogy velünk van, hogy utána már fura volt ránézni az üres sátrára, néha még hiányzott is, hogy ott legyen velünk. 

A Strand fesztivál egyébként szuper volt, minden koncert eszméletlenre sikerült, amin voltam, és minden este nagyon jól éreztem magam. Első nap ugye You Me At Six koncert volt, ami meglepő módon számomra az egész fesztivál legkiemelkedőbb élménye volt, a srácok nagyon odatették magukat. A második sorból tomboltuk végig az egészet, és imádtam. Mondjuk azért másnap a Bastille is jó volt, de valahogy közel sem élveztem annyira, mint szerettem volna. Ugyanígy voltam a Parovval is.

Napközben legtöbbször délután ötig-hatig a Balaton parton punnyadtunk, egész nap fürödtünk és napoztunk, mert szerencsére csodaszép nyári időt kaptunk. Számomra azért kicsit sok volt ez a semmittevés, én sokkal többet szerettem volna a fesztivál területén tartózkodni, kipróbálni mindenféle hülyeséget és résztvenni az összes extra programban, de azt sem szerettem volna, ha a társaság emiatt kettészakad. Meg többnyire nekem sem volt elég lelkierőm összeszedelődzködni és bemenni a 30 fokos hőségben a fesztiválra. Utolsó nap megcsináltam, de majdnem hőgutát is kaptam másfél óra alatt. 

Egyébként így is sok király programon részt vettünk: például színeztem, jógáztam, társasoztam, vursliztam és még testfestést is kaptam. (Egy holdat kértem a kulcscsontomra egyébként.) Esténként meg koncerteztünk, iszogattunk és hajnalig táncoltunk. Na meg zsíroskenyereztünk a Balaton parton. A legmeglepőbb koncert számomra egyébként John Newmané volt. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ennyire élvezni fogom, és hogy a srác ekkora hangulatot fog csinálni, de hát mit mondjak, őrült az az ember. A koncert végén elkezdte szétszedni a színpadot. :D

Összeségében imádtam az egész fesztivált, hatalmas buli volt, és nagyon sok vicces vagy emlékezetes pillanattal gazdagodtam általa. Több barátommal is sikerült összefutni, aminek külön örülök, bár arra rájöttem, hogy egy fesztiválon nehéz megszervezni egy találkát, és még nehezebb azt 10 percnél hosszabbra nyújtani. Ja és fun fact, lehet, hogy szerepelni fogok az aftermovie-ban, mert az egyik barátnőmmel egyszer megállított minket egy kamerás srác, hogy most szépen pörgessük ki egymást, mert szeretné felvenni a dolgot. Többször is elpróbáltuk, a végére már kész koreónk lett rá, úgyhogy ezek után igazán fájna, ha kivágnának minket a kisfilmből. Remélem nem fognak! :)

Ennyi lettem volna, bocsánat a hosszú bejegyzésért, csak annyi minden történt velem ezen a héten, hogy nem tudtam azt rövidebben összefoglalni. Legyetek jók, puszi!