Travel Journal - Dánia

by - Saturday, July 14, 2018


Koppenhága mindig is egy olyan város volt a számomra, ami megmagyarázhatatlan módon vonzott. Sosem voltam oda a skandináv országokért - legalábbis nem annyira, mint lehettem volna. Az összes közül egyedül Dánia érdekelt, ő viszont szépen lassan, szinte észrevétlenül lopta be magát a szívembe. Hogy miért pont Dánia, nem tudom. Talán a csodás kastélyai, a borús-tajtékos tengerpartjai, és modern városai vonzottak (és vonzanak) annyira. Mindenesetre egyik nap azon kaptam magamat, hogy videókat nézegetek Koppenhágáról, és sóhajtozom, hogy de jó lenne egyszer ide is eljutni.

Másfél évvel később pedig egy repülőgép ablakán bámulok ki, izgatottan várva, hogy végre megérkezzünk Koppenhágába. Június 16-án a barátommal és az egyik legjobb barátnőmmel nyakunkba vettük a világot, aznap este pedig már Dániában hajtottuk álomra a fejünket. Az elkövetkező négy napot pedig Európa legboldogabb városának a felfedezésével töltöttük, kiegészülve egy másik barátnőmmel, aki Oxfordból érkezett hozzánk.

De talán kezdjük az elején, amikor is kabátba burkolózva, a magyarországi 30+ fokok után sokkos állapotban igyekeztünk a repülőgéptől átfutni a reptér melegébe. Lehetett vagy 16 fok, az eszeveszetten fújó szél pedig nem volt valami meleg fogadtatás. Persze számítottunk erre, úgyhogy annyira nem ért minket váratlanul a dolog. A reptéren némi tájékozódás után elindultunk a szállásunk felé, ami a reptértől egy 15 perces útra volt található. Az Angliából érkező barátnőmmel a metró feljáratánál találkoztunk, és ő vezetett minket el a szállásig, ugyanis ő nagyjából 3 órával előttünk érkezett, azóta pedig már elfoglalta a szobánkat. 

Miután mi is elhelyezkedtünk, egy rögtönzött vacsorán kívül másra már nem futotta erőnkből, így mindenki nyugovóra tért. Másnap reggel elsőként bevásárolni mentünk, utána pedig az oceanárium felé vitt utunk, ami a maga csodálatos valójában Észak-Európa legnagyobb ilyen létesítménye, és amit 100%-ig megéri meglátogatni, mert hatalmas élmény. A vidrák elmondhatatlanul tüneményesek voltak, csak ott eltöltöttünk egy fél órát, de a faltól-falig érő korallzátony is lélegzetelállító volt, a különféle cápáktól és rájáktól nyüzsgő hatalmas akváriumról nem is beszélve.


Miután megnéztük a cápaetetést, elindultunk Koppenhága belvárosa felé, azzal az acélos elhatározással, hogy először is ebédelünk valamit, mert lassan már alig jártunk az éhségtől. Végül a Torvehallerne nevű "piacon" kötöttünk ki, ami az igazán sokszínű és színvonalas ételeiről híres. Hosszas (és kétségbeesett) keresgélés után aztán egy kásázónál kötöttünk ki (igen, Koppenhágában még olyan hely is van, ami direk csak sós és édes kásákra specializálódik), ahol mindenki rendelt magának valamit. Én édes kását kértem, mogyoróvajjal, mogyoróval és banánnal, és hát be kell vallanom, hogy amilyen jól nézett ki, olyan rossz is volt... semmi íze nem volt, és mindenből nagyon keveset adtak, úgyhogy rendesen el voltam keseredve, főleg, hogy a többieké teljesen rendben volt. Végül ezt a problémát sikerült megoldanom az egyik barátnőmmel, aki meg túl édesnek érezte a saját kásáját, így összekevertük a kettőt.

Kései ebédünk után elsétáltunk a Rosenborg kastélyhoz, ami aznap már az utolsó állomásunk volt. Bejártuk az egész kastélyt, aztán megnéztük a koronaékszereket is, pihenésképp pedig ücsörögtünk kicsit a kastélyudvarban. Sajnos mire kiértünk, pont bezárták a kertet, szóval odakint már nem tudtunk sokat nézelődni, de talán nem is volt ez baj, mert addigra már nagyon el voltunk fáradva mind a négyen.

Másnap a dán királyi család lakhelye, az Amalienborg és környéke volt tervben, így reggel itt is kezdtük a városnézést. Egész szép időnk volt, úgyhogy kellemes volt felsétálnunk a parttól a következő állomásunkig, a Christiansborg-palotáig. Ez a csodaszép épület ad otthon a dán parlamentnek és a legfelsőbb bíróságnak is, sőt, még a miniszterelnök irodája is itt található, amit teljesen megértek, mert valami csodaszép az egész hely. Ráadásul turisztikai szempontból nagyon érdekes is, mivel a királyi istállóktól kezdve a konyhán át a fényűző fogadószobákig mindent meg lehet tekinteni. Még középkori romok is találhatóak a vár alatt, ami ékes bizonyítéka annak, hogy már  évszázadok óta építkeztek a palota helyén. (Jelenleg amúgy a harmadik Christiansborgot tekinthetjük meg, mivel az előző kettő leégett.)


Ezután elsétáltunk egy burgerezőhöz, ami a Gasoline Grill nevet viseli, mégpedig egy egészen szembetűnő ok miatt: a hely tulajdonképpen egy aprócska benzinkút a város közepén, és igen, tényleg lehet náluk tankolni. Mi egy sima menüt vettünk a barátommal közösen - ami olyan 4000 forintba fájt -, de én ilyen finom és minőségi hamburgert még nem ettem, úgyhogy végül nem bántam meg, hogy ennyi pénzt kiadtunk rá. 

Miután valamelyest kipihentük magunkat, elindultunk a Rundetaarn felé, ami tulajdonképpen egy kerek torony (szó szerint ezt jelenti a neve), ami még a 17. században épült, és eredetileg  egy obszervatórium szerepét töltötte be. Manapság inkább már csak egy szép kilátóhely Koppenhágára. Nem is időztünk itt sokat, mert bár a látvány tényleg gyönyörű volt, a szél kegyetlenül fújt, úgyhogy öt perc alatt elegünk lett a nézelődésből. Inkább megindultunk Christiania felé, ami Koppenhága egy autonóm városrésze, és nagyjából olyan, mint egy hippi kommuna. 2004-ig még a fű nyílt árulása is megengedett volt, mostanra elvileg ezt már szabályozzák... gyakorlatilag pedig egy egész tér van a fűárusoknak szentelve, akik kis üvegcsékben árulják különféle minőségű és fajtájú kannabiszukat.

Nagyon érdekes élmény volt Christianiában járkálni, de ha őszinte akarok lenni, engem kicsit megijesztett a hely a maga nagy szabadosságával. Voltak ott nagyon fura, egészen aggasztó alakok, akikről lerít, hogy kicsit jobban be vannak állva a kelleténél, és sok ház is gondozatlan, romos volt. Én biztosan nem nevelném fel szívesen egy ilyen közegben a gyermekeimet, de hát kinek a pap, kinek a papné.


A harmadik napon délelőttre múzeumozás és hajókázás volt beiktatva, késő délutánra pedig a Tivoli vidámpark. A Glyptoteket-ben kezdtünk, ami leginkább egy szobormúzeum, de láttunk bőven festményeket és egyéb kiállítási darabokat is (többek között múmiákat is). Szerintem egy látogatást mindenképp megér, már csak a gyönyörű és hangulatos téli kertje miatt, ami egy valóságos oázis a múzeum közepén. Miután végeztünk a művelődéssel, visszatértünk Nyhavn színes házikóihoz, kerestünk magunknak egy szimpatikus hajót, és a vízről is megtekintettük Dánia fővárosát. Az egyik legkellemesebb élményeim közé tartozik a koppenhágai csatornákon való hajókázás, főleg, hogy még verőfényes napsütést is kaptunk, és a túravezetőnk énekelt nekünk egyet.

Ezután már csak a Tivoli vidámpark várt ránk, ami Európa második legrégebbi vidámparkja (az első szintén Dániában van amúgy), és olyan, mint egy igazi tündérmese! Megbabonázott a hangulat, ami körbelengte az egész helyet, egyszerűen olyan sokszínű és csodás volt minden. Voltak szökőkutak,  pavilonok és parkos részek, ahol pávák járkáltak szabadon, és ahol megpihenhettél egy kicsit a nagy forgatag közepén, de még egy tavacska is volt, ami felett egy aranyos kis híd vezetett át. Mindezek mellett persze voltak izgalmas szerkezetek, amikre fel lehetett ülni, és még ingyenes előadások is. Mi meg is tekintettünk egy rövidke balett előadást, amíg ott voltunk. Sajnos felülni nem ültünk fel semmire, mert a többiek úgy ítélték, hogy már elég pénzt költöttünk, de én a mai napig bánom egy kicsit ezt a döntésünket. Elvégre nem mindennap jár az ember Koppenhágában.


Késő estig akartunk maradni egyébként, hogy megnézhessük a lézershow-t, ami mindig a nap végén kerül bemutatásra, de annyira hideg volt, hogy 9 körül inkább úgy döntöttünk, visszamegyünk a szállásra, ezzel befejezve az utolsó teljes napunkat Koppenhágában. Másnap délután már indultunk haza, előtte pedig csak arra volt már időnk, hogy gyorsan megnézzük a botanikus kertet a város szívében. Este már (sajnos) ismét Budapesten voltunk.

Így fedeztük hát fel Koppenhága városát négy szuper nap alatt, ami tele volt nevetéssel, szépségekkel és élménnyel. Ti jártatok már Dánia fővárosában, vagy szeretnétek egyszer eljutni oda? Mi az, amit kihagyhatatlannak tartotok egy koppenhágai utazásból?













You May Also Like

8 comments