A nyár kedvencei

by - Sunday, September 09, 2018


Tudom, már jó egy hete vége van a nyárnak, még egy külön bejegyzést is szenteltem ennek, de a héten eszembe jutott, hogy szívesen írnék nektek egy vegyes ajánlót, ahol összegyűjtöm a nyár kiemelkedő sorozat, film, könyv stb. élményeit. Persze az, hogy kinek mi a kiemelkedő, elég szubjektív, de úgy gondolom, hogy ez egy személyes témájú blogon nem probléma. Sőt, valahol ennek ez is a lényege: hogy úgy adjam át nektek a világot, ahogy én látom és megélem. Hát ez a nyárbúcsúztató ajánló ezt a felfogást fogja követni, ugyanis csupa olyan dolgot fogok nektek figyelmetekbe ajánlani, amivel én ezen a nyáron ismerkedtem meg, és amit teljességgel élveztem is. 

Próbáltam a lehető legszélesebb kategóriából válogatni nektek, lesz itt film, könyv, de még zene is, úgyhogy remélem mindenki talál valami számára érdekeset a bejegyzésben!


A NYÁR LEGJOBB SOROZATA // GOOD GIRLS

Oké, szóval előljáróban annyit mondanék erről a szenzációs sorozatról, hogy anyukámmal együtt egy nap alatt ledaráltuk az egészet. Igen, úgy, hogy még csak egy évad van kint, ez nem olyan durva, de azért mégis csak szép teljesítmény, ha belegondolunk, hogy az az egy évad tíz 40 perces részből áll. Szóval nekem ennyire tetszett ez a sorozat. És hogy miről is szól? Három anyukáról, akik egész eddig a szabályok szerint játszottak, ám egy napon elhatározzák, hogy kirabolnak egy boltot. A motiváció mindannyiuknak adott: más okokból ugyan, de mindhármuknak gyorsan és sok pénzre van szükségük. Kirabolják hát a boltot, és még meg is ússzák, de ahogy az egy jó vígjátékban már csak lenni szokott, ezután következnek a bonyodalmak. A három "jókislány" fokozatosan belegabalyodik a bűntények világába, és közben a saját magánéletükben is problémákkal szembesülnek. Mégis mindvégig egymás mellett maradnak.

Ebben a női triumvirátusban rejlik a sorozat legnagyobb ereje, és ezt a készítők is nagyon jól tudják, mert szuperül van megírva mind a három karakter, és a dinamikájuk is nagyon élvezetes. Kicsit emiatt olyan girlpower beütésű a sorozat, de ez abszolút nem egy rossz dolog szerintem, sőt. A piacnak szüksége van az ilyen sorozatokra, ahol az erős női karakterek viszik el a hátukon az egész történetet. (És méghozzá milyen élvezetes módon!) Persze emellett remek (és kevésbé remek...) férfi karakterek is vannak, például személyes kedvencem és örök szerelmem, Rio is ilyen. Csak nézzetek rá, és mondjátok, hogy nem ő a legaranyosabb bűnöző ever! Az meg már csak hab a tortán, hogy bár ez elméletileg egy vígjáték (ami tényleg vicces is), azért több szálon is fut a történet, és egyik sem unalmas és/vagy elhanyagolható. Én már alig várom a második évadot, és szerintem ti is hasonlóan fogtok érezni, ha adtok neki egy próbát.


A NYÁR LEGJOBB FILMJE // MAMMA MIA - HERE WE GO AGAIN

Az a helyzet, hogy ezt volt a legnehezebb kiválasztani. A nyáron nem igazán láttam jó filmeket, főleg nem olyanokat, amik annyira ámulatba ejtettek volna, hogy többször is megnézzem őket, és ha őszinte akarok lenni, akkor a Mamma Mia folytatása sem tartozik ebbe a katagóriába. Mégis, ez volt a legélvezetesebb és legkedvesebb filmélményem a nyáron, úgyhogy végül erre esett a választásom. Igazából nem gondolom, hogy a történetet bárkinek is be kéne mutatnom - a folytatásban Sophie épp készül beteljesíteni édesanyja, Donna álmát, aki az előző film óta tisztázatlan körülmények között elhunyt. (Igen, kicsit bökte a csőrömet, hogy nem derült ki, hogyan.) A film maga két szálon fut, egyszer hol a jelenben vagyunk Sophie-val és a többiekkel, hol pedig Donna fiatalkorát élhetjük újra. Szerintem ez egy jó megoldás volt a történet részéről, én legalábbis imádtam a fiatal szereplőgárdát és a sztorijukat, sokkal jobban lekötött, mint Sophie örlődése és légből kapott veszekedése a férjével. A zenék most is tökéletesek voltak, az összeset imádtam, és bizony sokszor még a barátnőmmel énekeltük is őket (sőt, még táncoltunk is mellé, a mellettünk ülők tuti hülyének néztek minket), szóval a film hangulata ugyanolyan szuper volt, mint az elsőé. A történet most egy kicsit laposabb és erőltetettebb volt, de egy ilyen filmnél ez még bőven elmegy. A lényeg, hogy szórakoztató volt nézni, szóval bátran ajánlom mindenkinek, aki épp egy kis kikapcsolódásra vágyik.


A NYÁR LEGJOBB ZENÉJE // TWENTY ONE PILOTS - TRENCH

Ezzel most kicsit csalok, mert tulajdonképpen még nem is jelent meg a srácok új albumja, de mivel ezen a nyáron jelentették be, hogy érkezik a Trench, és emellé még pár számot is megjelenttettek róla, szerintem igazán sorolhatom ezt a "nyári zenék" kategória alá. Plusz mivel én szerelmes vagyok az összes új dalba, és úgy ámblokk az egész album koncepciójába, egy pillanatig sem volt kérdés, hogy ezt a kategóriát most ők nyerik meg. Na de miért is zengek én ódákat egy olyan albumról, ami tulajdonképpen még csak meg sem jelent? Először is azért, mert mindegyik dal hangzása tökéletes, a szövegek ütősek és egyediek, a videoklippek által felépített világ pedig végtelenül izgalmas. Azért imádom már most ezt az egész albumot, mert ez sokkal több, mint pár zene összedobálva - ez egy egész történet. Ami javarészt egy hatalmas metafóra arra, hogy milyen depresszióval (vagy bármilyen mentális betegséggel) küzdeni. Tyler és Josh hatalmas kreativitással dolgozza fel ezt a témát, a világ, amit megteremtettek pedig azonnal beszívja az embert. Zseniális a látványvilág, és az egészben az a legjobb, hogy minden apró részletnek van jelentősége, minden képkockának, minden dalszövegrészletnek. Ha őszinték akarunk lenni, akkor számomra a Trench nem csak hogy a nyár albuma, hanem az egész évé is.

Hallgassátok meg ezeket a számokat, ha nem hisztek nekem: Nico And The Niners // Jumpsuit // Levitate


A NYÁR LEGJOBB KÖNYVE // TEKNŐSÖK VÉGTELEN SORA

John Green legújabb regénye úgy került a kezembe, hogy szinte az összes általam olvasott blogon láttam már róla véleményező bejegyzést, és ez annyira felkeltette a figyelmemet, hogy úgy döntöttem, én is elolvasom ezt a furcsa című irományt. Viszonylag kevés elvárással indultam neki a könyvnek: szeretem John Green munkásságát, igazából majdnem az összes regényét olvastam már, és mindegyik úgy-ahogy tetszett, de valamiért nem tartottam őt olyan írónak, aki igazán mély és fontos üzenetet közvetítene a regényeiben. Persze, mindegyik története szép és jól van megírva, de végső soron mindegyik "csak" egy tiniregény. Ahogy a Teknősök végtelen sora is az, mégis sokkal több annál. Nem akarok hazudni, szinte biztos vagyok benne, hogy azért tetszett annyira ez a könyv, mert tulajdonképpen az összes felszínen kavargó történetszál alatt a regény valójában egy lányról szól, aki komoly mentális betegséggel küzd, és ezt John Green valami brilliánsan írja le. Nagyon hitelesen mutatja be Aza obszesszív gondolatait, nem egyszer nekem is le kellett tennem a könyvet, hogy rendet rakjak a fejemben, mert annyira belemászott Aza szorongása. Tetszett az is, hogy John Green nem idealizált semmit: sem a mentális betegséget, sem a barátságot, sem a szerelmet. A szereplőit meg aztán végképp nem. Aza és Daisy messze állnak a tökéletességtől, de ketten együtt mégis ők a a tökéletes páros.

Maga a cselekmény számomra nem volt túl meggyőző, nem is nagyon érdekelt igazán, hogy mi lesz a nyomozásból, de ez szerintem nem hibája a könyvnek. Tinikönyvként kellett valami könnyedebb, izgalmasabb szál a történetbe, és ez így tökéletesen meg is fér a regény igazi mondandója mellett. Főleg, hogy így nagyon szépen mutatja Aza helyzetének romlását az, hogy a regény mekkora részben játszódik épp Aza fejében vagy a tényleges "kinti" világban. Legszívesebben mindenkinek ajánlanám ezt a könyvet, mert mindamellett, hogy izgalmas, nagyon szemléletes is, és borzasztóan fontos dologra hívja fel a figyelmet.


+ A NYÁR LEGJOBB RAJZFILMJE // RICK AND MORTY

Nem hagyhattam ki a nyaram egyik legnagyobb felfedezését a listáról, úgyhogy amolyan bónusz kategóriaként beleépítettem a rajzfilmeket is, hogy írhassak nektek az egyik legjobb rajzfilmről, amit valaha láttam: a Rick and Morty-ról. Egyébként egész idáig érdekes viszonyt ápoltam ezzel a sorozattal - egyszer a barátom rávett, hogy nézzem meg az első részt, amit meg is tettem, és ennek eredményeképp olyan szinten elkezdtem undorodni a rajzfilmtől, hogy aztán pár hónapig rá se néztem többet. Júniusban viszont valamiért újra nekiveselkedtem. Átküzdöttem magam az első részen, aztán elindítottam a másodikat is. Majd a harmadikat, a negyediket, és az ötödiket is, onnantól kezdve pedig nem volt megállás. Zseniális az a sötét humor, amit használ ez a sorozat, és bár sokszor tényleg elég undorító és/vagy durva a sztori, ugyanilyen sokszor elgondolkodtató és okos is tud lenni. Igazából maga a főcselekmény csupán annyi, hogy Rick, egy eszméletlenül okos és végtelenül seggfej tudós, egy napon magával viszi multidimenzionális, intergalaktikus kalandjaira unokáját, Morty-t. Innentől kezdve aztán mindenféle veszélybe keverednek, és részenként más-más problémával kell szembenézniük, legyen az egy földönkívüli lény, aki az egész világot fenyegeti, vagy "csupán" a saját családjuk szétesése. Rick és Morty kapcsolata egyébként kifejezetten érdekes, sőt, maga Rick karaktere is nagyon izgalmas, szóval bőven van itt ok, hogy miért érdemes nézni ezt a rajzfilmet. Persze elsődlegesen azért ajánlom, mert marha vicces és jó kikapcsolódás, de az sem utolsó, hogy izgalmas története van, ami az összes évadon keresztülvonul, és szép lassan építkezik. Úgyhogy ha valaki alapvetően azért nem szeret ilyen kaliberű rajzfilmeket nézni, mert semmi értelme és ostobaság az egész, akkor mindenképp ajánlom neki a Rick and Morty-t, mert az nem az. Jó, sokszor tényleg csak egy nagy hülyeség, de akkor meg pont emiatt zseniális.

Ennyi lett volna ez a nyárvégi ajánló, remélem mindenki talált valami magának valót a bejegyzésben. Ha szeretnétek, kommentben áruljátok el, hogy nektek melyik alkotások lettek volna a nyerők ezekben a kategóriákban, mert én mindig nyitott vagyok új ajánlásokra! :)

a képek a google.com-ról származnak

You May Also Like

0 comments