Hát, ez a pillanat is elérkezett. Nem is tudom, hol kezdjem, vagy mit írjak. Zsong a fejem a sok kusza gondolattól, az odabent verdeső ötletek viharos tömegétől. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy régóta vártam már ezt a pillanatot, hiszen a Köztes Helyek ötlete csupán pár napja ugrott ki a fejemből. Az éjszaka során valahogy rám jött a változtatás kényszere, új életet akartam kezdeni, új környezetben, tiszta lappal. Máshol, más blogon - másmilyen átgondolással. Így született meg bennem a Köztes Helyek gondolata.

Nem akarok sokat szövegelni, arra lesz még időm bőven, ha majd minden jól alakul, és sikerül úgy vezetnem a blogot, ahogyan azt szeretném. A Köztes Helyeket első sorban személyes blognak szánom, ugyanakkor szeretném, ha a bejegyzések számotokra is érdekesek, hasznosak lennének. Ahogy a bemutatkozásomban is írtam, én a világot elsődlegesen magamon keresztül igyekszem megismerni, ezen a blogon pedig ebbe nyerhettek betekintést.

Önmagában már a cím is sok mindent elárul - azért a Köztes Helyekre esett a választásom, mert egyrészt egy olyan életkorban vagyok, ami átmenetet képez a gyermek- és felnőttkor között, másrészt mert úgy érzem, már elindultam az úton, de még nem értem révbe. Távolról sem. Elindultam ugyan az ösvényen, amit magamnak választottam, és ami egy olyan cél felé halad, amit én tűztem ki magam elé, de messze még a vége. Ez egy olyan utazás, amit innentől kezdve veletek fogok megtenni, veletek és a bloggal, és ugyan mi más az utazás, ha nem maga a köztes állapot, a nagybetűs és átvitt értelmű Köztes Hely?

Nem utolsó sorban az igazi köztes helyek is az eszembe jutottak, azok, amelyek nem igazán önmagukról szólnak, és nem igazán önmaguktól léteznek. Olyan helyek, amelyek nincsenek is igazán, mert ha az ember megáll és igazán elgondolkodik rajtuk, rájön, hogy egy benzinkút az autópálya szélén, vagy egy üres vasútállomás az éjszaka közepén nem arról szól, ami van, hanem arról, ami előttük volt, vagy ami épp utánuk lesz. Valamiért megragadott ez a gondolat, és azóta sem ereszt, így egybeforrasztottam azt a bloggal, remélve, hogy megőrizhetem azt a különleges érzést, amit az ilyen furcsa, valóságtól elhatárolt helyek árasztanak magukból.

Azt, hogy ez mennyire sikerül, majd ti mondjátok meg. :)

Jó olvasást,

Vix