Egy évvel később: 101 Things

by - Tuesday, August 23, 2016


Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt, augusztus 18-án kezdtem neki a 101 Things in 1001 Days című kihívásnak, ami talán többetek számára is ismerős lehet, mivel egy elég elterjedt kezdeményezésről van szó. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az ember összeállít magának egy hosszútávú listát, olyan dolgokkal, amiket az elkövetkező 1001 napban (tehát nagyjából 3 évben) teljesíteni szeretne.

A célok kitűzésében nincs semmiféle korlátozás vagy megszabás, az ember azt vesz fel a listájára, amit csak akar, a lényeg csupán annyi, hogy végül pontosan 101 dolog legyen rajta. Én személy szerint a Dayzero oldalán állítottam össze kis listámat, többek között azért is, mert ott könnyedén tudom követni a haladást, amit napról-napra a kihívásomban teszek. Ha szeretnétek megtekinteni, hogy milyen célokat tűztem ki magam elé anno egy éve, itt a pontos link:


Nehéz elhinni, hogy máris eltelt egy év azóta, amióta egy egész napon át csak azon gondolkodtam, hogy milyen célokat, milyen kihívásokat akarok magam elé állítani. Emlékszem, a vége felé már egészen szenvedtem, és igencsak segítségül kellett hívnom kreativitásomat a 101 dolog összegyűjtéséhez. És most, egy évvel később már csak 50 olyan pont van a listámon, amihez még neki sem kezdtem. 

Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy 34 célomat már sikeresen teljesítettem, további 16 pedig jelenleg is folyamatban van - ez pedig szerintem jó arány. Elégedett vagyok eddigi haladásommal, szerintem a kihívás első 365 napjából kihoztam, amit lehetett. Ennek örömére szerettem volna egy áttekintő összegzést pötyögni, kiemelve a fontosabb dolgokat, amiket már a hátam mögött tudhatok.

Az idei év legnagyobb és legfontosabb eredménye egyértelműen a sikeres egyetemi felvételim, aminek kapcsán több "nagyobb halat" is kihúzhattam a listámról - például a gimnázium elvégzését, vagy azt, hogy szeptembertől pszichológiát hallgató egyetemista legyek. Tanulással kapcsolatos eredmény még a sikeres angol nyelvvizsgám is, amit még télen csináltam meg, és ami egyáltalán nem volt nagy durranás, szóval nem is igazán tudom, miért került fel a listámra. Még ha emelt lett volna.

További nagy büszkeségem a jogosítvány megszerzése és az ezzel járó sikeres KRESZ, elsősegély, valamint forgalmi vizsgám. Azt meg kell mondjam, hogy ez egy elég hosszú folyamat volt, tekintve, hogy a KRESZ és a forgalmi vizsgám között több, mint egy év telt el, mivel a tényleges vezetést a tanfolyam után csak egy évvel később kezdtem el, nyár végén. Vizsgázni elméletileg kétszer vizsgáztam, gyakorlatilag viszont csak egyszer, mert az elsőnél még a kocsit sem sikerült elindítani, igazából ott "meghúztak" hogy nem volt rajtam szemüveg. Na ezért ne hagyj egy éves szünetet az orvosi alkalmasságid és a tényleges vezetés között - mert elfelejted, hogy mi lett arra a nyomorult lapra írva, és úgy jársz, mint én.

A végzős évemmel együtt járt az a lehetőség, hogy gyönyörű, habos-babos fehér ruhában keringőzzek a szalagavatón, én pedig égtem a vágytól, hogy éljek is vele. Szerencsére sikerült is, így februárban én is ott táncolhattam a barátom oldalán a színpadon, és bármennyire is izgultam abban az öt percben, tele volt a szívem örömmel és büszkeséggel, hogy megcsináltuk. Az egész egy nagy, felejthetetlen élménnyé forrt össze ott a fények kereszttüzében, de nem csak az a pillanat, hanem az összes próba, és az összes fáradtság meg nehézség, ami azokkal járt. Minden túlzás nélkül imádtam az egészet, úgy, ahogy volt.

Ha már a barátomról esett szó, akkor hozzáfűzném, hogy két év együttlét után végre nekünk is sikerült beiktatnunk egy közös nyaralást, amiről írtam is az előző bejegyzésben. Valamint jártam vele a Sugarshopban, ami bármilen bugyután is hangzik, de felkerült a listámra - így pedig hamar le is került róla. Egyébként aznap épp a Star Wars új részét néztük meg 4D-ben.

Aztán 2015 szeptemberében végre betöltöttem a híres-neves tizennyolcat, így utána azonnal teljesítettem is pár kisebb dolgot a listámról. Vettem alkoholt legálisan, valamint teljesült régi vágyam, és tarthattam házibulit a barátaimnak. A buli estéjén egyébként egy másik nagy álmom is valósággá vált, hiszen éjszaka feleresztettünk egy lámpást, amit még nyáron az egyik barátnőm hozott nekem Amerikából. Sajnos a szél miatt nem jutott messzire szegényem, de azért mi megtettük, amit lehetett.

Továbbá sikerült albérletet is találnunk, ami szintén fent volt a listámon, és bár voltak nehézségek, végül minden elsimult, egy ideje pedig egyenesen szerelmes vagyok a mi kis lakásunkba. Pont most hétvégén voltunk fent, hogy összeszereljük az ágyamat és az íróasztalomat, meg még vettünk pár dolgot, hogy legyen hol tanulnom (szóval beszereztünk egy széket és egy lámpát). Így mostmár csak a szekrényem hiányzik, de az csak szeptemberben jön meg. Ennek ellenére valószínű, hogy már vasárnap felköltözök, ami egyszerre félelmetes és izgalmas, annyira közel van.

Ezek mellett több apróságot is kihúzhattam a listámról: ebben az évben vettem életemben először rúzst, új dolgokat sütöttem-főztem, csináltattam bankkártyát, és vásároltam az eBay-ről. Továbbá kiderítettem az IQ szintem (125-129) és a vércsoportomat is (A+). Egy Keri Smith könyvre is szert tettem, igaz, eddig nagyon pocsékul haladok vele, úgyhogy ezen változtatnom kéne. Végül, de nem utolsó sorban egy DIY receptkönyvet is elkezdtem, amit természetesen tervezek magammal vinni Budapestre.

A következő egy évben is szeretnék ilyen jól haladni a kihívással, többek között szeretném lehúzni a listáról a fesztiválbérlet vásárlását, a color party-t, a paintballozást és a slam poetry-t. Egy rendes sushi bárba is szeretnék végre ellátogatni, és jó lenne, ha valamikor sikerülne kibírnom egy egész hónapot mindenféle édesség és desszert nélkül - egyszer már beletört sajnos a bicskám.

Ti mit gondoltok a 101 Things in 1001 Days kihívásról? Nektek is van már listátok, vagy szeretnétek esetleg kipróbálni?

You May Also Like

0 comments